2020. október 14-15-16.
A fiatalok a pályaválasztás során sokszor ma már egyre kevésbé jelentkeznek a természettudományos, műszaki, vagy informatikai tovább tanulási lehetőségekre, képzésekre, mint amilyen mértékben a hazai munkaerő-piaci szereplők kereslete ezt megkívánná.
A STEM-területekhez (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) kapcsolódó foglalkozások betöltésére alkalmas személyek iránti igény egyre növekszik. Emellett azonban egyre jobban nő a kreatív gondolkodás értéke is. A STEM területek kiemelt fontossága ellenére nem érdeklődik kellő számú fiatal e pályák iránt, a tendenciák változatlansága mellett komoly munkaerőhiány prognosztizálható a szférában.
A XXI. század technológiai- és ennek következtében megjelenő társadalmi változásait nem tudja lekövetni a hagyományos, standardizált oktatásra törekvő iskolarendszer. Az előző évszázadban gyökerező módszerek olyan tanulási- és munka szocializációs mintázatokat építenek ki, a melyek nem segítik a korszerű munkaerőpiaci kompetenciák kialakulását. A diákoknak el kell sajátítaniuk a problémák megközelítésének egy újfajta szemléletmódját, új készségeket kell szerezniük, és innovatív módon kell létrehozniuk és használniuk új eszközöket.
A foglalkozásaink során valódi alkotást, és probléma megoldási lehetőségeket nyújtottunk a diákok számára a feladatok során. Ezenkívül olyan tanulási környezetben tanulhattak, amely gyökeres más, mint a hagyományos iskolai környezet.
Módszerünk az élménypedagógia, ahol elsősorban az attitűdök kialakítására fókuszálunk, erre épülnek a képességek, és minderre az ismeretek. Vagyis paradox módon az ismeretátadás „csak” harmadik a sorban. Viszont a helyes attitűdök kialakítása alapozza meg a tudás iránti húzóerőt.
Az élménypedagógia tapasztalati tanulásra épülő módszertana arra a felismerésre épül, hogy amit saját belső motivációból kiindulva alkotó módon cselekszünk, az könnyen és akadálymentesen épül be tudásunkba, személyiségünkbe. Az elméleti tudás helyett a gyakorlatot helyezzük előtérbe, hiszen ez nyújtja a tapasztalati tudást, amely előhívja a motivációt és a tudás iránti igényt. Így a tanulási folyamat nem külső kényszer, hanem belső igény. Ehhez társul a digitális kompetencia fejlesztés, hiszen a XXI. században gyakorlatilag minden szakma IT szakmává válik, így a széles körben alkalmazott digitális írástudás is az alapkompetenciák körébe tartozik.
A vírus helyzet miatt a diákok naponta délelőtt és délután 6 – 6 tanórában, tömbösítve vettek részt a foglalkozásokon. A mentorált műhelymunkák kiscsoportos közösségekben (4-8 fős csoportok) folytak, így az egészségügyi, távolságtartási szabályokat is könnyebb volt betartani.
A résztvevő diákok a békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium 13-18 éves tanulói voltak.
A program a Sziti Szociális Egyesülettel partnerségben valósult meg.
