|
|
|
|
Szállást kereső Mária története (Bő kovács balladája alapján) |
 |
Szállást kereső Mária története (Bő kovács balladája alapján)
Egek királynéja, mennyország csillaga,
Ő a fényes csillag a szép Szűz Mária.
Utazott Mária sűrű siralmában,
Keresi nyughelyét, sehol se találja.
Szent József s Mária nagy útra indultak,
Jeruzsálemben ők szállást nem találtak.
Látjuk Szűz Mária szülő állapotát,
Menj el Szűz Mária, nem adhatunk szállást.
Sírt a Szűz Mária szíve fájdalmába,
Hol lesz a szállása, sötét éjszakába'.
Közeleg az idő, a születés órája,
Hol fog megszületni a világ megváltója.
Bemegyen Mária egy kovács lakásba,
Kérvén ottan szállást csak egy éjszakára.
Hallod-e te kovács, könyörülj meg rajtam,
Adjál nekem szállást, nagyon elfáradtam.
Nem adhatok szállást, mert most vendégem van,
Az én szép szobáim mind elfoglalva van.
Volt a kovácsnak egy vak, kezetlen lánya,
Mondja Máriának menj az istállóba!
Ide nem messze van egy rongyos istálló,
Betlehemi útban ott meg is nyughatol.
A kovácsnak lánya róla gondoskodik,
Mert tudja magáról, ápolása jól esik.
El isment Mária rongyos istállóba,
Megszülte Szent Fiát, szénán a jászolban.
Barmok leheltek rá rideg éjszakában,
Mária takarta kisdedét pólyába.
Oda ment a kovács, gazdag kovács lánya,
Rongyos istállóban Máriát találja.
Mondja Mária a nyomorék lánynak,
Hajolj le te leány, vedd föl Szent Fiamat!
Lehajolnék érte, fájdalom nem látok,
Nincs kezem se szemem, fölvenni nem bírom.
De lehajolt a lány kinyíltak szemei,
Kinyúltak kezei Jézuskát fölvenni.
A csodák csodája a kovács vak lánya,
Kinyújtá két kezét Mária szavára.
Lehajolt Jézusért lett szeme világa,
Tündöklött kezében a világ megváltója.
Hazatért a leány, vígan, nagy örömmel,
Kisjézust láttára megjött szemefénye.
Így szólítja atyját meg az édesanyját,
Látták a szemeim a kisded Jézuskát.
Úgy van kedves atyám, te gazdag nagy kovács,
A Szűz Máriának, mért nem adtál szállást!
Jaj ha tudtam volna, hogy ő a Mária,
Adtam volna szállást néki éjszakára!
Inkább én feküdtem volna istállóba,
Nemhogy Szűz Mária, az ártatlan Jézuska.
Mert Szűz Mária tett olyan nagy csodát,
Hogy meggyógyította a kovács vak lányát.
Szentháromság Isten áldja és engedje,
Áldassék örökre az Úrjézus neve.
Áldás és szent béke szálljon nemzetünkre,
Áldás és szent béke szálljon nemzetünkre.
Harangozó Imre gyűjtése: Újkígyós
Beköszöntő ének
Szállást keres a Szent Család.
De senki sincs, ki helyet ád.
Nincsen, aki befogadja
Őt, ki égnek földnek Ura.
Az idő már későre jár,
A madár is fészkére száll.
Csak a Szent Szűz jár hiába
Betlehemnek városába'.
Legalább, jó embernek,
Fogadjátok a Kisdedet.
Házatokra boldogság száll,
Ha betér az égi király.
(A házbeliek éneklik)
Ne sírj tovább, Szűz Mária,
Ne menjetek ma máshova!
Szállásunkat mi megosztjuk,
Kis Jézuskát befogadjuk.
Közös köszöntő ének
Köszöntjük a Szent Családot,
Mert megáldja a világot,
Szent Család, légy örömünk
Jóban bajban légy velünk.
Áldd meg minden ügyeinket
Békében óvd nemzetünket
Szent Család, légy örömünk
Jóban-bajban légy velünk.
Búcsúzó ének
(Dallam mennyből az angyal...)
Ó Jézus, Jézus, ó kegyes Jézus,
Légy velünk, légy velünk,
Könyörgünk Néked, szent békességed,
Add nekünk, add nekünk.
Ha a bűn éget, ha ver az élet
Vihara, vihara,
Csillagunk éjben, segíts a vészben,
Mária, Mária.
Mária őre, hű kísérője,
Szent József, Szent József,
A betegágynál és a végórán,
Védelmezz, védelmezz.
Ha erőnk nincsen, példátok intsen,
Szent Család, Szent Család:
Ha szívünk tiszta, megnyílik majd a
Mennyország, mennyország.
A dalok forrása:
Hozsanna: Teljes kottás népénekeskönyvből
Kiadja : Szent István Társulat az apostoli szentszék könyvkiadója Bp 1986
Gimesi gyűjtemény 1844 - Szentmihályi énekeskönyv 1798
Mennyből az angyal
Mennyből az angyal lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok, Hogy Betlehembe
sietve menvén, lássátok, lássátok.
Istennek Fia, aki született
jászolban, jászolban, Ő leszen néktek
Üdvözítőtök valóban, valóban.
Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária; Barmok közt fekszik,
jászolban nyugszik Szent Fia, Szent Fia.
El is menének köszöntésére
azonnal, azonnal, Szép ajándékot
vivén szívökben magukkal, magukkal.
A kis Jézuskát egyenlőképpen
imádják, imádják, A nagy Úristen
ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják.
(Gimesi gyűjtemény 1844 – Szentmihályi Énekeskönyv 1798)
|
|
|
|
|
|
